Fogászati rendelő régen és ma

Nem is olyan régen, nem volt olyan ember, aki szívesen ment volna fogorvoshoz. Azért is hiányzik annyi betegnek sok foga, mert csak akkor ment a rendelőbe, ha begyulladt az egyébként régóta beteg foga. A fogászati rendelő is erre volt felkészülve. Pedig a serdülőkorban elromlott fogakat meg lehetett volna menteni. A fogmosáson kívül nem volt más szájhigiéniai beavatkozás. Ha mégis el kellett távolítani a fogköveket, azt lekaparták, ami igen fájdalmas volt. Ha koronát tettek fel, általában híddal (mert legalább két fog hiányzott egymás mellett), a felragasztást fájdalomcsillapító nélkül tették. Saját tapasztalatom volt benne. Mondhatom őrült nagy fájdalmat éltem át, legalább fél óra kellett, hogy enyhüljön. Az iskolai fogászaton csak megállapították, hogy melyik fogat kell tömni, vagy kihúzni és vigye vissza a szülő a gyermekét. Semmi oktatás, vagy felvilágosítás! Ma már a modern, a technológiák használata és a fájdalommentes kezelések mellett a felnőttek és a gyermekek felvilágosítása a legfőbb szempont.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.